PatkányBlog

Li, akkor liliomtipró, kiskorú megrontója, perverz állat, aljas szörnyeteg, szemét dög, és végül de nem utolsósorban: diszkós pasi!!! Kell ennél több?! Ennek mindegy csak lyuk legyen... de ha tényleg valami olyat tesz ezzel a kis kurvával, amit azért mégsem kéne, akkor nem gyengén fogok bosszút állni. Egyébként én úgy tudom, hogy 14 éves korig mindenképpen büntetendő a dolog, de 16-ig is még.

Hát igen. Megtudtam Izától, hogy míg én ideges voltam és alig bírtam aludni, Detox rámászott tesómra, és még smároltak is. Azt hiszem, ezek után érthető, hogy soha nem akarok vele találkozni, talán az ő érdekében is. Tesómnak nem mondhatom meg hogy tudok erről az esetről, megígértem Izának is. Ez talán még megalázóbb, mint amikor gyakorlaton Melindáék szarát pucolom hulla fáradtan (ez szó szerint értendő). Nem baj, pénteken buli lesz, elmegyek és jól berúgok. Az életváltoztatás ráér jövő héttől. De ezek után azt hiszem, tényleg elegem volt az alkalmiakból. A suli is elkezdődött, persze nekem gyakorlattal. Rohangáltam egész nap, papírmunka, babámfasza, persze ötórásiként lettem beosztva, miért is ne... Annyi jó viszont volt, hogy visszajöttek a koleszos haverok... mint mondjuk Ferke, aki májusban seggrészegre itatott, aztán majdnem lett valami, de mégsem lett. Most ahogy találkoztam vele meg egy haverjával a boltban este, nagy ölelés, puszi-puszi, aztán mentem velük inni, de éppcsak megkóstoltam a piát, nem is akartam berúgni. Búcsúzásnál alig akart elengedni. Tudom, ez most felvágósan hangzott, de hát ennyi azt hiszem, hogy nekem is jár. Ha már a saját testvérem így képes átbaszni a fejemet.

Hát, télleg eltelt a nyár, ennyi volt, vége van. Valamiért szomorú vagyok, tudom hogy nem a suli miatt, jó lesz szecskáztatni, meg hát egyébként sem érdekel az egész. Megalázva érzem magam, mindjárt le is írom hogy miért. Kezdem az elején: tegnap koncerten sokan voltak, jó kis buli volt. Találkoztam Scherer Tomi "bácsi"-val is... tényleg észveszejtően jól néz ki. Hogy én ezt miért nem vettem észre általánosban... na mindegy. Váltottam vele pár szót, be is csiccsentettem rendesen, tíz emberből kilenc mondta hogy nagyobb melleim vannak mint Andinak (ami oké, én 19 éves vagyok, ő 15, de hát mindegy), térdre is estem egyszer (fájt, azt hittem magam alá szarok), Aladdin megint próbálkozott, de hát nem lehetett, mert Detox hazajöttét kellett ünnepelnem este. Ő húgommal meg Kittikével ment el diszkóba, kiderült hogy először a Molöry-be, utána valami Sylver nevű helyre. Na mindegy, mire hazaértem kettőkor, még nem voltak otthon. Egész este sík ideg voltam, ismerem Detoxot, és bár tudom hogy Cintia nem hülye, nem lehetne csak úgy rászedni, de Kittike felől már nem voltam ennyire biztos. Arról nem is szólva, hogy tesóm mondta, hogy Detox milyen félreérthető, vagy inkább félreérthetetlen dolgokat mondott meg írt nekik (puszi mindenhova, api mókuskái, meg egyebek). Olvastam, egy msn beszélgetésüket is, azt hittem, hogy megáll bennem a vér. Még mák hogy el van mentve. Valamit nagyon akar a két kiscsajtól... Mikor hazaértek, kimentünk a konyhába, bagóztunk, bár én meglepődtem, hogy már vagy hét csikk volt a rögtönzött hamutartóban. Tesóm nem cigizik, állítólag Kittike sem, Detox bevallotta, hogy azok az övéi... tehát gyanús, hogy amint kitettem a lában itthonról, ez már itt is volt, az Isten tudja mit csináltak. Nagyon remélem, hogy a netezésen kívül nem csináltak semmit, mert ha bebizonyosodik, hogy akár csak egy kósza érintés is történt, Detoxnak belevágom a hátába a nagykést. Azt azért megmondtam neki, hogy remélem tudja, hogy a pedofíliát törvény bünteti. Előjött azzal, hogy ő nem is csinálna olyat, amit a csajok nem akarnak. Kérdés, hogy az mennyi? Két kislány, életükben talán először van olyan, hogy egy viszonylag jóképű srác csapja nekik a szelet. Hát nem tudom... Csak azt tudom, hogy soha többé nem akarom látni, oda megy ahova akar, azt csinál amit akar... de elegem volt belőle. Megvolt az utolsó menet, közben végig arra gondoltam, hogy ha nekem kész bármikor fájdalmat okozni úgy, hogy ő azt poénnak veszi, akkor tesómmal is simán megcsinálja. Azt meg nem akarom. Úgy érzem, más ezt nem tenné. Legalábbis nem nagyon ismerek olyanokat. Talán ez a büntetésem azért, amiért ilyen életet élek. Zoli óta valahogy kifordult a sarkaiból a világ, de legalább már ő nem hiányzik, ha nagyon ritkán eszembe is jut, akkor is közönnyel gondolok rá. Egy volt a sok közül, semmi több. Lehet, hogy elértem azt az úgynevezett robotállapotot, amit anno Detox is, szintén egy nagy csalódás miatt. Tulajdonképpen azt a hitet erősítette meg bennem, hogy a férfiak többsége rohadt önző dög, nem szabad bennük megbízni. Na nem mintha eddig olyan sokban megbíztam volna, leszámítva a barátokat. Akik viszont nagyon hiányoznak. Szabi megy Pécsre, Gyuri Szegedre asszem, Ragát meg Mogyit egyébként is elég ritkán látom, a szekszárdiak közül meg hát itt vannak a haverok, de közülük is a többséggel valahogy elég távol állunk egymástól, ezt viszont nem földrajzilag értem. Fontosak nekem, mind azok vagytok. De ha ez így megy tovább, akkor nem Sióagárd lesz felgyújtva, hanem Decs. Viszont ha azt vesszük, hálás is lehetek érte neki. Tegnap este ugyanis megint kiveszett a szeretet és emberi vonzódás egy darabkája. Egyre jobban érzem, hogy jól megvagyok egyedül. Kérdés, hogy ez az út hova vezet? Tanti mondott a koncert alatt valamit, ami nagyon a fejemben ragadt, és még most is rágódok rajta: "szerencse, hogy régebbóta ismerlek és tudom hogy nem voltál mindig ilyen mint most". Talán vissza kéne térnem a régi életemhez, hogy úgy mondjam, Zoli elé. Lehet hogy megpróbálom. Akkor is megtaláltam valahogy a boldogságomat, most is. Egy fontos: Detoxszal soha többé nem akarok találkozni. Tesómat nem tiltom el tőle, nem is tehetem, de azért rajta tartom a szemem. Nem lesz ez így jó, nagyon nem.

Li, majd személyesen elmondom. Csak azért, mert ismered.

Elegem van a pasikból!!! Tudom, ezt már sokszor mondtam, de mondom még egyszer, sőt, írásba is adom! Kezdem Detoxszal: nem elég, hogy egyszerre két csajnak teszi a szépet (ez még oké is lenne, le is szarnám, nincs köztünk semmi komoly, csak az, ami), de hogy mind a kettő tizennégy éves, ráadásul hogy az egyik még a tulajdon kishúgom is, az már sok! A másik persze a szívbéli barátnője. Ezek ketten meg bele vannak zúgva Detoxba. Nem csoda, jó pasi. Aztán Lala, a csodálatos Lala... aki képes kitenni egy félmeztelen képet msn-re, és megkérdezni TŐLEM, hogy mit gondolok, gyúrjon-e még. Én persze nem tudtam uralkodni magamon, hát leírtam hogy nem, így tökéletes. Tudja jól hogy két éve csorgatom utána a nyálam, hogy ő adta az értelmet annak hogy bejárjak suliba, és hogy ezek után is ha nem bagózni, kávézni, vagy verekedni fogok szünetben, az ő tablóképét fogom bámulni. Persze Móni mondja, hogy milyen jól megvan a barátnőjével. Ki hinné. Egy ilyen másfélisten mellett én is meglennék. Hát ha mást nem majd megkérem, hogy kísérjen el piercingeshez, ha ideje engedi. Ott van még a harmadik jómadár, akiről tegnapelőtt írtam. Na őrá szerencsére ritkán gondolok. De attól még ha egyszer mellémfeküdne, nem rugdosnám el... Said is haragszik rám, valahol érthető, eléggé jó hisztit csináltam neki... csak már nem emlékszem, hogy pontosan miért. Remélem majd tudok vele dumálni msn-en, majd elolvasom, hogy tulajdonképpen miért is sértődtem meg. Huh, ki van még... Szarka. Múltkor, amikor felvettem msn-re, és köszöntem neki, nem tudta, hogy ki vagyok. Hát mondom Szekszárd, egy autó... dereng valami? Amire ő nagy vidáman: Ildi? Én: Szilvi. Nem gáz, akkor már beugrott neki. Norbit meg (Pollen, ne nagyon beszéljünk róla) bejelöltem iwiw-en ismerősnek, hadd csorogjon a nyála. Leventén kívül az egyetlen pasi volt egész életemben, aki könyörgött, hogy járjunk. Persze őt is elküldtem, nem azért mert nem az esetem, hanem mert egy hímsoviniszta önző dög. Na lényeg a lényeg, írt is azon nyomban iwiw-en, idézem:

Hali,

Basszus Szalai nem pedig Szilasi! Már kerestelek csak megint rosszul. Nem baj látom megtaláltál.
Néztem az üzenőfalon, hogy Sportbál lesz Szekszárdon. Ne jöjjek? Bár végülis nem lenne az igazi, hiszen úgysem kell hogy hazavigyelek...persze nem bánnám.
Az a hét pont meg eszméletlenül kemény; akik szar pénzért kurva kemény munkát végeznek 7 pontja!-nagyon fasza!
Akkor jó mulatozást, üdv!

 A téma az volt, hogy Csókolom. A válaszom témája az, hogy Csak csókolnál. Az a hét pont pedig csak hat (az is iwiw). De sebaj. Leventének megmutattam az eljegyzési videókat. Megnézte. Csak annyi volt a reakciója, hogy ki az a pávián. Na erre begurultam, valahogy ki nem állhatom ha a haverjaimat sértegetik. Valamiért ő is olyan, mint a többi "férfi": tévedhetetlennek és tökéletesnek hiszi magát, valójában csak arra képes, hogy mindenki mást leszóljon. Amikor kicsi voltam, azt hittem hogy a férfiak olyanok mint a mesebeli lovagok (igen, még nekem is voltak ilyen képzelgéseim olyan 3-4 éves koromban): tisztelettudóak, udvariasak, de azért büszkék, odaadóak, és őszinték. Ma már jó, ha legalább az egyik érvényesül. Mondjuk éppenséggel én sem az eszményi királylányt testesítem meg, mit is várhatnék, de az más, egészen más... :D

Asszem egész jó hétvégének nézek elébe. Szombaton kisszüret --> go fehérszőlő, jönnek rokonok. Apámék mondták hogy kik, de a vicces az volt, hogy még úgy is csináltak, mintha ismernem kellene őket. Könyörgöm, tudom hogy kik a nagyszüleim, ki volt a dédim (nyugodj békében), nagynéném, kuzinom, sőt még a távoliak közül is ismerek néhányat. Mindegy, este úgyis hazajövök, mert hát koncert, az azért koncert. Utána meg Detox. Hazajött. Hurrá! Az egész héten neki örülök a legjobban... tesóm is. Rivalizálás? Neeem.  Egy hónapig lesz asszem itthon, azt azért ki kell használni, szerintem ki is lesz használva, utána két hétig gyalog járok. Aztán ott van az én kis hősszerelmes Gáborom, akin még mindig nem tudok kiigazodni, de nem gond, annyira nem érdekel, hogy foglalkozzam vele. Anyámat még mindig a hülye hangulatai vezérlik, egyszer tényleg megfojtom álmában. Aztán ott van az én egy szem tesóm, akivel az a legjobb, ha napi max fél órát vagyunk együtt, mert annyi idő elég ahhoz hogy körbeudvaroljuk egymást, de viszonylag kevés, hogy összevesszünk. Na persze mikor hogy. Indul az iskola. Azt nem is bánom. A gyakorlatot, na azt igen! November végén nyelvvizsga, és megint ott vagyok az elején: fáradt leszek és nyűgös, és legszívesebben egész nap csak aludnék. Nem lesz ez így jó, de nem baj, megoldom, megoldom, megoldom...

Szerelem? Ha nincs velem, hiányzik egy kicsit. Minden esetre, nem nagyon szoktam rágondolni, csak ha találkozunk, akkor utána pár napig állandóan ő jár a fejemben. Ha viszont vele vagyok, rendszeresen megbánt, flegma, vagy ilyesmi, ha más csajra néz, meg tudnám fojtani, de nem tehetem, hiszen semmi jogom hozzá. Amikor átölel, minden bűnét megbocsájtom, és tudja, szerintem tudja. Hogy érzek-e iránta komolyan valamit, azt nem tudom, de addig vagyok boldog, amíg viszonylag nyugodtan ki tudom jelenteni, hogy nem vagyok szerelmes belé. Vajon ő mit gondol? Megkérdezi valaha, hogy érzek-e valami komolyat iránta a haverságon túl? És akkor arra mit mondjak? Hogy érdekel-e, ha mással van, hogy mar-e a féltékenység? Hogy amikor valamelyik volt barátnőjéről beszél, lennék-e a csaj helyében? Hogy élvezem-e, amikor vele vagyok, amikor nagyritkán megcsókol, hogy ölelném-e olyan szorosan, amennyire akarom, ha szabad lenne? Hogy amikor teste az enyémhez ér, vagy ha rám mosolyog, már semmi más nem érdekel? Hülyeség, hiszen nem is érdeklem a haverság keretein kívül, max annyi, hogy néha, ha nincs más, akkor a feszültséget levezetni ott vagyok én. Neki is jó, nekem is, hát akkor miért ne? Nem vagyok szerelmes belé, csak egyszerűen... jólesik, ha velem van. Volt vele egy olyan élményem, amikor elfelejtkeztem magamról, és rögtön ahogy átkarolt, én is őt. Próbálom mutatni, hogy annyira nem érdekel, mint amennyire ő azt hiszi, de néha nehéz, ez egy ilyen pillanat volt. Már több mint egy év is eltelt azóta, hogy valakihez utoljára hozzábújtam, és most tessék! Nem tudtam, mit csinálok, csak álltam, és nem akartam hogy véget érjen. Pont én, aki szívem mélyéből gyűlölöm az ilyen hozzábújósdi nyáladzásokat, főleg Zoli óta (kis geci, rádgyújtom Sióagárdot! ). Ő viszont már egyáltalán nem érdekel. Rockmaratonon még kerestem, Pollenen már nem. Fölösleges volt. Meg nem is érdekelt. Legyen boldog a pizsamás csajjal, vegye feleségül, és télleg, éljenek úgy, ahogy akarnak, szeretetben, egyetértésben, blablabla. Majdcsak megunja. xD Jó, tudom hogy geci vagyok, de ez semmi, mindamellett nagyon élvezem is, hát miért ne? Visszakanyar a sráchoz. Annyira veszettül helyesnek nem mondanám, az ágyban is volt már jobb mással, másokkal (de hát a férfiegó, az ugyebár sérthetetlen, én ezt igyekszem tiszteletben tartani), körbe sem udvarol (nem is akarom), de valamiért az a gyökér, hülye egyénisége... felejthetetlen srác, akinek egyszer dolga volt vele, az többet szerintem nem felejti el. Szeretem, ha nem is szerelemből, de nagyon szeretem. :)

Az alábbi versikét egy myvipes klubban olvastam, és szerintem gyönyörű, hát elhatároztam, hogy megosztom veletek. Íme.

Anti EmO!

Jaj de szép vagy abban
A Hello Kittys szarban
Mily szép a félrenyírt hajad
Pont úgy nézel ki, mintha lehánytad volna magad

A világfájdalmat jelzi a kinézeted?
14 évesen ehhez sok közöd lehet
Hisz szüleid mindent megadnak neked
Küzdened még soha semmiért nem kellett

De nem baj, bújj csak a sarokba sírni
Hisz számotokra ez a trendi
Vagy fiú létedre csókolgass egy másik srácot
Úgyis erre élveznek el az EMO lányok

Egy dolog van, amiben egyetértek veled
Szerintem klassz dolog, ha felvágod az ered
Legalább egy patkánnyal kevesebb
A Föld máris sokkal jobb hely lett

Nem tudom, mi a franc van veled
Miért nem tudod élvezni az életet?
Miért kell úgy kinéznie minden 2. lánynak,
Hogyha ránézek máris sugárba hányjak

Érzelmes vagy, ezt mondod magadról
De faszt se tudsz az érzelmek skálájáról
Számodra csak a bú, a bánat marad
Tudod mit bakker, inkább öld meg magad!!

Li, ezt az állambácsi határozza meg (elméletileg, gyakorlatilag a főnök, és itt nem lehet széllel szembe hugyozni). Az a 9200.- forint amit kaptunk, ösztöndíj címszó alatt, amiért egy hónapig látástól mikulásig dolgoztunk, az éppen arra volt elég, hogy felbosszantsam magam rajta. Nem vicces dolog szart pucolni azok után akiket utálsz, pláne még ezüsttálcán felszolgálni nekik a kávét. Bár abba időnként bele-beleköptem. Nnna mindegy, ne beszéljünk róla, örülök hogy már vége, és élvezhetem a nyári szünetet, ami nekem ezt az egyetlen egy hetet jelenti. Detox itthon van, hurrá, Saidnak asszem leforgatták a filmjét, dupla hurrá és szívből gratu Neki, idén nyáron sem lettem nemibeteg/terhes, pedig hát lehetőség... az lett volna rá... az utóbbira... de szerencsésen megúsztam mindent, és megfogadtam, hogy akármennyire leszek részeg, mindig betartom a 11. parancsolatot (amíg nem akarsz gyereket, csak gumival szexelj!). Egyvalamit azonban nagyon sajnálok: ezen a nyáron sem vertem meg egy tetves emo-t sem. Na mindegy, hátha majd az ősszel! >: ) Muhaha! Szóval összefoglalva a nyarat: nyelvsuliba jártam, ami abból állt, hogy szorgalmasan jegyzeteltem, és csorgattam a nyálam az oktatómra, Ádámra (ilyen okos sráccal eddig még ritkán találkoztam, bár szerintem egója is van hozzá, de nem baj, neki szabad), 4 hét nyári gyakorlat, 4 nap Balaton, ahol szüleim azon csodálkoztak, hogy hogy tud egy gyerek (khm... gyerek... kikérem magamnak) ennyit aludni (hát alváshiánnyal), de az is nagyon flash volt! :) Bulik: na igen, két buliban voltam: egy nap Rockmaraton, Tankcsapda, amikor végig Mogyival lógtam, és este szerencsésen összetalálkoztam az én Barbi-babámmal, akit már nagyon régen nem láttam, és nagyon hiányzott nekem! Aztán ott volt Pollen, amikor is Secturát elmosta az eső, és nekem megint úgy kellett hazamennem, mint tavaly. Következtetés: jövőre vagy ki kell találnom valami más megoldást, vagy nem megyek Pollenre. Addig meg gyűjtögetnem kell a szegényes kis ösztöndíjacskámat, kuporgatni... havonta legalább 2000.- pénzt kéne félretenni, az Rockmaratonig lenne elvileg húszezer. Abból egy olyan tíz-tizenegy a hetijegy, a többi kaja, pia, meg egyebek, de szerintem az kevés lesz. Na nem baj, megoldom, megoldom, megoldom... így a végére csak annyit pedig, hogy mindenkinek tessék eljönni szeptemben elsején a Sporiba! Lehet, hogy gagyi buli lesz, de legalább olcsón, és biztos sokan lesznek, mert ebben a rühes városban egész nyáron nem volt egy fostos koncertecske, mert zárva volt az a kibaszott Zug! Nnna. :D

Megint megjártam Dombóvárat, jó volt, ezúton is köszönet a Dupla Dinamitnak! :) Úgy ment el ez a buta nyár, hogy észre sem vettem. Nyelviskola, nyári gyakorlat... jövőre végig részeg leszek!!!