PatkányBlog

Tegnap kiabált velem. Ideges volt, én is az voltam. Ő az asztalnál ült, én az ágyon. Mindketten tanultunk. Viszketett az orrom, és szívtam egy nagyot (nem olyan rotyogós-folyóstaknyosat, csak hogy elmúljon a viszketés). Ő állítólag megijedt, és rámkiabált, hogy ezerszer megkért…

Hiába tud minden szép meg jó lenni X ideig, ha történik valami, ami X/1000 idő alatt elcseszi. Túl vagyok egy különös éjszakán, amikor elég rosszkor jött rám a bőghetnék, de legalább kiadtam magamból a hetek óta elfojtott mérget. Reggel megnyugodva és vidáman keltem föl. Most…

...de mindenhonnan elzavarnak. Néha úgy érzem, hogy rendeződnek a dolgaim, máskor meg úgy, hogy hogy tiszta káosz minden, és csak sodródok. Ebben a sodródásban szerencsére van egy biztos pontom, ő Tábornok, de olykor eszembe jut, hogy jobb lenne több ilyen. Tesómmal alig beszélünk,…

Talán először kezdett el mostanában komolyan foglalkoztatni a gondolat, hogy elhagyom Tábornokot. Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag együtt lakunk, nem sokat törődik velem. Mondhatni semmit. Még ha nem lenne rám ideje, akkor azt mondanám, hogy oké... de néha nagy kegyesen befárad a…

Asszem véget ért a leendő fizikatanári, fényesnek korántsem ígérkező pályafutásom. Hiába pótfelvételiztem, nem vettek föl. Úgyhogy most bazira kétségbe vagyok esve. Szerencsére mindenki mellettem áll (család, barátaim, Táborok), és nem engedik hogy elhagyjam magam, de sajnos…

Azt hiszem, egyelőre minden rendben van. Sulival haladgatok, magánéletem is egész jó, koliban összehaverkodtam Szembenlakósráccal, tök jól kijövünk, egész délutánokat át tudunk dumálni. Valahogy... jól érzem magam a bőrömben. Viszont Tábornoknak ehhez valahogy semmi köze…

Tegnap reggel óta el van tűnve. Fogalmam sincs, mi történhetett. Akkor ugyanis még megbeszéltük, hogy délután/este kéne találkozni. Hétig suliban voltam, utána fölhívtam... a telefont fölvette, de nem szólt bele, arra gondoltam, pont ébresztettem, és kómás. De ami furcsa, hogy…

Miért nem lehetek újra 17 éves? Miért nem lehet az a legnagyobb bajom, hogy négyest kaptam ötös helyett, vagy hogy kések öt percet suliból? Miért nem stresszelhetek azon, hogy délután sokan lesznek-e a parkban? Hihetetlen, hogy az idő múlásával mennyire átértékelődnek dolgok,…

Talán az első közös képünket nem pont most, ehhez a poszthoz kellett volna föltöltenem, de örültem, hogy végre sikerült. Ha még nem jöttetek volna rá, ő Tábornok (nem az, amelyik én vagyok, hanem a másik). Egyikünk se fotogén. Nem érdekel. Akkor is ő a lelki támaszom. 55%…

Hogy én mekkora idióta, címeres ökör, ostoba hülye picsa vagyok!!!! Hogy hihettem el egy percig is, hogy többet jelentek neki, mint bárki más? Hogy csak velem olyan, amilyen? Egy tökéletes hosszúhétvége iszonyatosan szar lezárását olvashatjátok. És ő még nem is tudja.…