Tesóm is dumált Rémarcúval, de ő már kevésbé mézesmázasan... csekdiszáut!

manó: helo
simán cintiii...: szia
simán cintiii...: mizu?
manó: jól
manó: te?
simán cintiii...: én is köszi
manó: ok
(pár perc szünet)
simán cintiii...: mondani is akarsz valamit, vagy csak rám írtál?
manó: csak rád írtam
simán cintiii...: de akkor ez miér jó?
simán cintiii...: ha nincs semmi mondanivalód, akkor miért írsz rám?
manó: jó akkor nem írok rád
manó: soha többet
simán cintiii...: nincs olyan mázlim
manó: le is törölek
simán cintiii...: hú de megsértődtem
simán cintiii...: ennyit érsz!
manó: na szia
simán cintiii...: rémarcú

Úgyhogy most várunk, mi lesz nyárnyitón. Egyéb: az egész héten minden este furcsákat álmodtam. Volt egy Révairól, hogy elmentünk osztálykirándulni, és ő velünk jött, mint kísérőtanár, meg még az egyik fiatal vörös tyúk. Este a 160-as alatti Coop-ban voltunk elszállásolva, de ők ketten még kimentek a Poliphoz beszélgetni. Én meg kiálltam az ajtóba cigizni. Erre visszajött, hogy mostmár aludjak, rég ágyban lenne a helyem, meg ecet. Visszabújtam (olyan ágyak voltak, mint oviban), és nagy duzzogva a fejemre húztam a takarót. Volt még két álmom, amit le akartam írni, de sajnos mind a kettőt elfelejtettem... Gábor dolgozik rendíthetetlenül, suliban zajlik az élet, Tesóm periszhiltont néz, ahogy keresi az öribarikat. Ennek a picsának nem barátok kellenek, hanem alattvalók! Pár percig hallgattam a műsort, amíg a másik szobában volt dolgom, de leszívta az agyam...
Ha megint lesz Rémarcos beszélgetés, azonnal fölteszem... már várom, hogy mikor ír, hogy árulkodjon Tesóm miatt! :D Ahogy Mágdálénával (Melanie) is tette. Akartam még valamit, de elfelejtettem, hogy mi az. Na mindegy. Ja, megvan: az előző bejegyzés dumapartiját megspékeltem kommentekkel, rájöttem hogy az hiányzott még oda. :)