Én ebbe a filmbe beleszerettem. A történetébe, a képi világába, a színészeibe, a zenéjébe. Egy igazi remekmű. Ha nem tudnám, hogy istenkáromlás, azt mondanám, hogy hét év után vetélytársa akadt a Másvilágnak. A történet szerint egy szerencsétlen alakot egy este elrabolnak, és egy hotelszobába zárják tizenöt évre. Közben a tévéből értesül róla, hogy feleségét megölték, és őt gyanúsítják a gyilkossággal. Edzeni kezd, hogy kikerülve bosszút állhasson, aztán egy nap, csak úgy szabadon engedik. Igazából egy bőröndben ébred föl, ami egy ház tetején van. Egy étteremben megismerkedik egy lánnyal, közben egyre különösebb dolgok kezdenek történni, a végén egy nagy aztakurvával. Szóval amikor kiderül minden, az megkoronázza az egész alkotást. A legjobb az, hogy koreai film, de az arcok nem ugyanolyanok, szóval el lehet különíteni a szereplőket. Itt jöjjön egy kis zene, amit napok óta hallgatok, órákon át... hálás vagyok ezért a filmért.