Szeretném megköszönni neki, hogy mindig megjelenik, amikor szükségem van rá. Szeretném megköszönni neki az öleléseit, minden mosolyát, minden kedves szavát, hogy leül mellém, hogy hajnalban is kint marad velem, amikor cigizek, hogy megsimogatja az arcom, hogy bejön hozzám a szobába, hogy megnevettet, hogy ha vele beszélgetek, akkor nem érzem magam butának, és hogy visszaadja az önbizalmam.
Sóhaj
2010.10.19. 22:21
Címkék: boldogság kollégium
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://patkaaany.blog.hu/api/trackback/id/tr276149198
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.