Ez egy régi Offspring idézet, pont ma hallgattam ezt a számot, és eszembe jutott a tegnap, illetve amit Nyau mondott. Megint ideges lettem, persze, de aztán megint el is gondolkoztam ezen az egészen... annak a véleményére kéne adnom, aki fontos nekem, és nem mindenféle jöttmentére. Márpedig ő kerek perec kijelentette, hogy ilyennek szeret, úgyhogy nem értem magam, hogy mit rinyálok. Amikor megjelenik akár msn-en, akár személyesen, úgy érzem magam, mint Nicole Kidman a Másvilágban, amikor hirtelen összetalálkozott a halottnak hitt (bár ez elég bonyolult) férjével, és akkor már semmi más nem érdekli, csak az, hogy nem várt hiába, visszatért hozzá az ő szerelme, újra együtt vannak, és örökké boldog lesz mellette. Persze ez neki nem jön össze, de a filmet mindenkinek csak ajánlani tudom, nekem a létező legnagyobb kedvencem, már rongyosra néztem, de még mindig nem tudom megunni. Ma reggel anya is észrevette a kincsemet... felemelte a kisszekrényről, és kérdőn nézett rám, majd a képre, majd megint rám... és akkor végre megkérdezte, hogy ez kicsoda. Én annyit válaszoltam, hogy szerintem elég egyértelmű... aztán elmondtam neki néhány alap tudnivalót: Gábornak hívják, asztalosnak tanul, és egy igazi angyal. Szégyelltem magam, hogy csak ilyen keveset mondtam róla, de hát nem anyámnak fogom elmesélni, hogy mennyire vagyok szerelmes. Ő mondjuk aranyosnak tartja a kép alapján, és a haja is tetszik neki. Egyébként Tesóm is megtoldotta a beszédemet annyival, hogy tényleg nagyon kedves a srác, és nem is törik a haja (rém fontos információ...). Ő a Gyógyító. Erről bővebben majd tortenetek.hu-n. Pénteken pedig ivás és buli Bonyhádon vagy Mányokon. Ezer bocsánat, Drága Hű Olvasóm, de nem tudok menni a jelmezbálra, születésnapot ünneplünk (igen, megint), és utána nem itthon alszok, ugye megérted, ez nekem most igazán nagyon sokat jelent! Minden esetre köszönöm hogy szóltál és hogy gondoltál rám, bulizz fergetegeset, és érezd magad nagyon jól! Mert megérdemled!