Cinkes kis hétnek nézek elébe... kezdem: hétfőn délelőtt be kell mennem a Korzóba Moncsihoz, az ajándék végett, amit pénteken sikeresen itthon felejtettem. Aztán gyakszi, de lehet hogy akkor kéne bemennem a suliba, hogy felvegyük a karácsonyi műsort, mivel rám osztották a nyitányt és a finálét. Nem gond, végülis alig ezer diák fog rajtam röhögni. Délután mindenképp be kell mennem, mert az irodalom (vagy nyelvtan, nem tudom) verseny első fordulója lesz. Remélhetőleg utána már nem kell visszamennem dolgozni. Innen minden oké péntekig... nem tudom, hogy hogyan lesz a meló, mert hát fél öttől szalagtűző... hat év középiskola után végre ezt is megértem. Onnan uccu át majd Tankcsapdára, remélhetőleg sokan lesznek, és nem lesz olyan, amit meséltek, hogy Kárpátián volt. Ott ugyanis megesett, hogy ha egyszer az ember bement, akkor a buli végéig nem mehetett ki, mert ráfogták, hogy inni megy ki, és amikor megint be akart menni, ki kellett fizetnie megint a belépőt. Szóval ez azért elég cinkes lenne... na mindegy, megoldom, megoldom, megoldom... ráadásul tegnap kaptam egy fülest, hogy a héten Rózsaszín Pittbull koncert is lesz Szekszárdon. Ááá, azt főbenjáró bűn lenne kihagyni! Vasárnap pedig gyakorlat az advent miatt. Dejó! A cink csak az, hogy vasárnap nincs nyitva a könyvtár, nem láthatok száguldozó Bringástündéreket... illetve csak egy száguldozó Bringástündért. Tegnap Tekében voltunk Tesómmal, és ott volt még Zil, Kopi, Jani, később Andi is. Találkoztam Anitával, és ahogy a pultnál beszélgettünk, észrevettem egy lányt, és megállt bennem a vér. Voltak ugyan kétségeim, de esküdni mertem volna, hogy Csaba nővére az (akit szintén Anitának hívnak, ha még nem írtam volna). Láttam, hogy osztálytársam Anita beszélget vele, így megkérdeztem tőle, hogy nem Csaba nővére-e az a lány véletlenül. Azt mondta, hogy hülye vagyok, az az ő saját nővére. Ja, jó... minden esetre megnyugodtam. Aztán volt még ott egy másik csaj, aki a szemeivel meg tudott volna gyilkolni, legalábbis én nagyon úgy vettem észre. Később a vécén szóba elegyedtünk, egy ex-osztálytársnőmmel, Brigivel volt, és egész jól összehaverkodtunk. Ma már bejelölt iwiw-en, Anett a neve, és jó arc. Akinek Kowalsky idézet van az adatlapján, az rossz ember nem lehet. Közben Gábor is számonkérte tőlem, hogy mi msn-en a kiírás, hogy szerelmes vagyok. Jaj gondoltam magamban, de nagy a jólét... hetekig felém se szagol, most meg egyből ilyeneket kérdez? Na sebaj, megírtam neki, hogy mi a helyzet, természetesen én vagyok a rohadt szemét bunkó, aki fájdalmat okozott neki és megbántotta, blablabla... szegénykém... akkorát téved, ha azt hiszi, hogy érdekel... nem az alaptahóságom miatt, hanem mert leszarta a fejemet jó ideig, átlag kéthavonta egyszer beszéltünk, akkor is jobbára én kezdeményeztem, úgyhogy így egy év után már egész jól beleuntam. Így legalább nem ájtatjuk egymást, ő azzal, hogy feleségül vesz, én meg azzal, hogy hozzámegyek. Megírtam neki sms-ben, hogy legalább megtanulja, hogy más csajra jobban figyeljen és vigyázzon. Mert hiába néz ki úgy, mint egy másfélisten, hiába van olyan kockás hasa, amin diót lehetne törni, hiába egykilencven magas... attól még lehet egy idióta. És az is. Nem értem... mások nem ilyen helyesek, sőt akár kimondottan rondák, mégis kedvesek, figyelmesek és aranyosak, és ezért szerintem sokkal értékesebbek is, mint egy ilyen díszfasz. Ott van például Aladdin (Rezi Dávid). Ő sem egy férfiszépség, mégis bolondulnak érte a nők, mert figyel az emberekre, van stílusa, és ha valaki, akkor ő aztán szabad. Mondjuk szerintem a világon minden férfiban van valami megkapó, lehet akármilyen ronda, akkor is fog találni magának valakit. Most például nem igazán tudnék mondani olyan pasit, akiben nincs semmi szép. Maximum olyat, akit azért látok csúnyának, mert ki nem állhatom. Mondjuk Pulger Csabi. Na őt ki tudnám belezni, és meg is teszem. Ha jelöltetem magam diákigazgatónak, márpedig jelöltetem magam, akkor ha megnyerem... huhú... elsüllyed szégyenében. Ha pedig őt választják meg, akkor sincs gáz, hát így jártam, elmegyek inni a haverjaimmal és bennem lesz a tudat, hogy engem legalább azért utálnak, mert tudják, hogy mi a stílusom, őt viszont azért szeretik, mert mindenkit majmol, egy érdekember, akinek nincs saját egyénisége... hát milyen az, aki Punks not dead-es fölsőben van, aztán meg az Inco-ba és a Rollingba jár bulizni, bocs, helyesbítek: partyzni? Szóval gáááz, nagyon gáááz! Remélem holnap azért szerencsém lesz, és pénteken is jó lenne, ha ott lenne... nem szólnék hozzá semmit, csak a februári Pokolgép koncert egy jelenete ismétlődne meg: a tömegben tisztes távra mögé állnék, és csak csodálnám, csodálnám, fájdalommal vegyes csodálattal, imádnám szépen csendben... de nem csinálnék hülyeséget. Jaj, az a koncert... még jó, hogy csak messziről üvöltöztem a Szerelmes Punk Dalát, és nem mentem oda hozzá (Zolihoz, Drága Hű Olvasóm, emlékszel még? :) megmondani az egyenest... életem egyik legjobb döntése volt. Csak az a náci tetű meg a gárdája ne legyenek ott, mert akkor nekem végem, mint a botnak, ezek úgy leszerepeltetnek, mint még soha senkit. Mogyi nem tud jönni... kár. Nem téma, a buli az buli, és ennyi boldogság nekem is jár, azt hiszem.