PatkányBlog

Nos, abbahagytam a pultosi tevékenységem Érden. Rég voltam már ennyire megkönnyebbülve. Persze ötvennel még így is lógnak (huszat kaptam), valahogy ki fogom facsarni belőlük legalább a felét, de legalább a tudat megvan, hogy nem kell többet oda mennem. Fakkjeee. :D Apropó:…

A héten márpedig sztrájkolok. Hazamegyek, pihizek, és végre azért nem kapok majd pénzt, mert nem dolgozom ráncosra magam. Fakkjeee. Holnap kiderül, hogy milyen lett a matek újraérettségim... be vagyok szarva, igen. De most akkor is jól fog esni az otthonlét. :)

Megbeszéltük, minden oké. :) Csak hirtelenjében rámtört a para, hogy elveszítem. Szeretem, Isten látja lelkem, nagyon szeretem. Ő is engem. Próbálná meg, hogy nem! :D

Azt hiszem, igaza lehet Folyosótársnak a Tábornokkal való kapcsolatomat illetően: erre azt mondani, hogy nem járás; fölösleges porhintés. Nem lett volna szabad kiabálnom vele... most épp kicsit ki vagyok akadva Tesómra, és a gépemen akartam megmutatni valami képet Tábornoknak, és…

Szóval hát igen. A héten nem vittem túlzásba a munkát... két napot mentem, jól meg is fáztam, hazajöttem, és szombat este éccsanyámék szülinapi-névnapi bulijában segédkeztünk Tesómmal, aztán a jó hangulat végett még maradtunk is úgy fél 12-ig. Mivel fáradt voltam, és…

Várj egy picit, amíg összeszedem a gondolataimat!... oké, talán meglesz. Ami jön, az zavaros lesz, de úgyse fogod soha elolvasni. Hetek, hónapok óta azért nyígsz, hogy ismerjem el, hogy szeretlek. Ez márpedig így van. Igen, szeretlek. Hogy mennyire, azt nem tudom, csak azt, hogy veled…

Azt hiszem, ma volt életem legromantikusabb szerelembevallása. Valahogy így zajlott:Táborbok: -Tudom, hogy szeretsz.Én: -Igen, szeretlek, kész, kimondtam, most boldog vagy?!És boldog volt. :)

Néha, amikor Tábornokkal vagyok, azon szoktam gondolkodni, hogy mi olyan jót cselekedhettem, amivel őt kiérdemeltem. Nem történt semmi extra, csak a múlt héten döbbentem rá igazán, hogy mennyire szükségem van rá. Nem egy pasira, nem egy jóbarátra, hanem őrá magára. Úgy volt,…

Rég éreztem már így magam, ahogy az elmúlt 3-4-5 napban. Valahogy semmi nem tudja kedvem szegni, mosolygok, boldog vagyok, és igen: szerelmes. Tagadom előtte, mert naná, hogy tagadom, de ettől függetlenül ő tudja. Azt mondja, látni rajtam, ahogy ránézek. És azt is mondta, hogy ő…

Nem jön Szekszárdra. Úgy látszik, ennyit ér a fenenagy barátságunk, hogy egész nyáron egy hetet nem tudott volna itt tölteni unokatesójáéknál. Persze ezt is az utolsó pillanatban közli. Mikor földobtam, hogy nálunk is ellehetne pár napot, jött a szájhúzás, hogy most azért a…