Milliónyi gondolat kavarog napok óta a fejemben. Voltak feszkók, szép percek, ma este nekem egy gyengébb bebaszcsizás, és rengeteg töprengés. Mit is akarok tulajdonképpen az élettől? Biztos, hogy jó helyen vagyok itt, ezen a világon? Szerintem nem. És ha ez tényleg így van, akkor egyetlen egy olyan embert ismerek, aki talán ugyanígy látja. Ismertem ugyan még egyet, de szerintem vele már elhitették, hogy nem igaz, és átnevelték olyanná, amilyenek ők is. Na, ő Zoli. Nehéz volt kitalálni, igaz? Mekkorát égtem ma előtte! Istenem... gondoljátok el... jövök ki edzésről izzadtan, smink nélkül, tornanaciban, pólóban, vörösen, és ő ott ül tőlem két méterre, és halál nyugodtan cigizik. Bassza meg... még smink nélkül se látott soha... úgy iszkoltam el onnan, mintha az életem múlna rajta. Érdekes, mert csütörtökön is láttam CBA-nál. Na mindegy. Gábor talán azt hiszi, hogy nem idevalósi, de téved... vagy nem ismerem eléggé. Mindegy. Sokmindent álmodtam is a héten: Carlossal voltam, ültünk a hóban és cigiztünk (soha nem gyújtott még rá), gazdag voltam, menekültem, siettem bulira de minden óra más időt mutatott. Szóval volt minden. Azért kicsit bízok benne, hogy Pollenen olyanokkal is találkozok, akikkel már régóta nem, vagy csak nem beszéltünk. Mert várok, mert türelmes vagyok, mert hülye vagyok. Valahogy most kissé le vagyok hangolva. Promi már messze nem a régi. Ha belegondolok, hogy kik vannak már ott azok közül, akik anno lejártak (tehát mikor odakerültem, három és fél éve), már csak én voltam ott, bár ritkítom a látogatásaimat érthető okok miatt, egyébként Dina van még ott. Minden már arról szól kb. hogy igyunk, rúgjunk be, mert az mindent megold. Hát kurvára nem! De legalább most találkoztam Buzikkal (Livim) és még pár Bonyhádival. Mondták, hogy lehet hogy Buzik és Viktor is átjönnek a Keribe egy évre, mert nem vették fel őket (oda, ahova eredetileg akartak menni). Annyira jó lenne! :) Emese ott lesz elvileg, meg Iza is... de ha mindezt megspékelnék egy Livivel és egy Viktorral, hát azt nagyon tudnám díjazni! :) De hogy én mit akarok, azt még mindig homály fedi. Szeretnék boldoggá tenni mindenkit valahogy, és utána szeretnék én is boldog lenni, de hogy hogyan, arról finn gomb sincs. El kéne tűnni innen jó messzire, hazamenni oda, ahonnan jöttem.