Ma már valamivel jobb volt, ezt nagyban köszönhetem a hülye szakmunkásoknak: Csolláknak, Geeegőőőnek, Zurának, és egy kicsit Tibkának. Csollák keriórán vett ki az észből, amikor ecsetelte a helyettesítő, ötven év körüli tanárnő szexuális életét, hogy bekeni magát valami csípős kajával, már nem emlékszem hogy mivel, és a háromlábú tacskó nyalja le róla. Ezen elkapott a röhögőgörcs. Gergőről csak annyi, hogy Sprite. Fél literes flakon, amire nyújtott betűkkel rá volt írva, hogy "Ez után büfögni fogsz". Mekkora felfedezés! Ennek örömére én ott helyben böfögtem egyet, majd ittam néhány kortyot, és megint. Feltettem a kérdést, hogy akkor a babkonzervre miért nem írják rá, hogy "Ez után fingani fogsz"? Na mindegy, a lényeg hogy már mindnyájan elolvastuk (asszem négyen voltunk ott), Gergő még akkor is szenvedett vele. Negyed óra hosszat forgatta a kezében az üveget, már elpofáztuk neki ötvenszer, hogy mit hogyan kell nézni, de a világért nem látta volna. Aztán nagy nehezen megvilágosodott, és csak ennyit mondott: "jaaa, hogy itt betűk is vannak? Azt hittem, a pontokból jön ki valami". Azokra a pontokra gondolt, amik tulajdonképpen a flakonon levő műanyagfólia mintáját adják. Igen, azokra a nagyon kicsikre. Nem baj. Aztán pénztárosin kiderült, hogy Tibkának sejtelme sincs a pénztárgépbefűzés (milyen csúnya szó!) rejtelmeiről. Nem gond. Zura meg csak simán... ott volt. Végre meg is lettem nyesve. Kíváncsi vagyok, holnap jön-e Lolácska (Gyuri, egyébként Lala, csak volt az a gyökér kólás reklám, amikor a faszi végigkiabálta az egész várost, hogy Lóóóláááá, és mivel olyan kis aranyos a srác [mármint Lala], ezért lett Lolácska) Szekszárdra. Még várom a visszasms-t, de gyanítom hogy nem fog jönni. Ha meg igen, akkor a barátnőjével. Érthető. De akkor is, szerintem az genyó húzás lenne. Nándi nem lesz gépnél a hétvégén. Na ez viszont bassza a csőrömet. Lesz értelme így msn-en lenni? Aligha... De legalább akkor egyedül tudok lenni, legalábbis reményeim szerint. Apámnak még kell írjak emilt, hogy semmi kedvem a kiruccanáshoz. Nehéz menet lesz, de hát hétközben alig látom, meg szerintem jobb az ilyenen hamar túlesni. De még várok egy kicsit. Hátha reggel személyesen is meg tudjuk beszélni.
Viszont a hülye álmok még mindig kísértenek, még mindig nem tudok rendesen aludni. Most azt álmodtam, hogy elmentem Rockmaratonra, ahol találkoztam Szabináékkal (Kövesi Évi, Stella, talán Csizi, meg Szaby - érdekes, csak melírozott hajúak, de talán Pusztai Dorina is ott volt), és kérdeztem, hogy hát ők mi járatban errefelé? Mondták hogy bulizni jöttek, és egy földomladék tövében kihajtogatták a hálózsákjaikat. Akkor jutott eszembe, hogy én otthon felejtettem a sátramat és a hálózsákomat is (igazából egyik sincs). Megkérdeztem, hogy hol fognak aludni (micsoda hülye kérdés!), hátha valamelyikükhöz majd be tudok fészkelődni. Mondta Szaby, hogy hát én hülye vagyok, bulizni jöttek ide, nem aludni. Oké, akkor csajok storno. Visszamentem (!) megvenni a jegyet, a sorban előttem Mogyi állt. Megkopogtattam a vállát, köszöntem neki, megcsókoltam, és ő ott helyben... igen. Aztán valami sétálóutca-szerűségre keveredtem, ahol bementem egy bárba, de az inkább nézett ki cukrászdának, puccos volt, pasztellszínek, tükrök, na mindegy, meg akartam inni egy sört. A bárban egyetlen öreg szék volt, az is a pult mellett a sarokban... azon pedig Herci ült. Nem voltak szemei, csak két fekete üreg. A pultos az anyukája volt (sose láttam még), neki voltak szemei, csak az arca volt torz, de nem mertem szóba hozni. Aztán elkezdett beszélgetni Hercivel, megkérte hogy öltözzön már át feketébe, erre a srác előttem kibújt a nadrágjából, nekem meg csorgott a nyálam, és baromira meg voltam lepődve, mert kreol bőre volt, kb. mint tesómnak. Aztán anyukája azért is rászólt, hogy hagyományos alsónadrág van rajta, nem boxer. Én hülye itt már kimentem a bárból, vissza a koncertekre. Este volt, de sütött a nap. Vagy csak telihold? Szerintem nem, mert az ég töksötét volt, csillagok meg ecet, de a szemünkbe sütött a Nap, emlékszem, mert zavart. Hullámzott körülöttem a tömeg, sok ember, én meg ott álltam egy szál magamban, kiabáltam de nem hallották, és kezdtem pánikba esni. Többre nem emlékszem, szerintem felébredtem. Kíváncsi vagyok, ma este mi lesz, miről fog szólni. Milyen elfolytott vágyak törnek föl az emberben amikor álmodik? Vagy éppen a félelmei azok? Tegnap éjfél előtt amikor sutyiban, az ablakon kihajolva cigiztem, azon tűnődtem, hogy a paranoia örökölhető-e, és ha igen, mennyire? Szerintem recesszíven, de már akkor is szarban vagyok, ha csak egy ici-picit öröklődik. Csak azt tudom, hogy egyre jobban félek a sötétben. Mi lesz ennek a vége?