Lelkifurdalásom van a tegnap írottak miatt. Nem akar ő rosszat, nem akar ő bántani engem, csak borzasztóan nyers, és ezzel tisztában van, mint ahogy azzal, hogy én meg hisztis vagyok. El kéne fogadnunk így egymást. Illetve... ő elfogad, én rinyálok megállás nélkül. Szeretem, azt hiszem, tényleg szeretem. A hibáival együtt. És ha jobban belegondolok, a régi Zoli az első kiakadásomnál elhagyott, a mostani kitart, és ez a legfontosabb.