Az imént egy érdekes kérdés jutott az eszembe, amire majd kommentek formájában lehet válaszolni: magatokra tetováltatnátok a szerelmetek nevét, de úgy, hogy soha ne lehessen leszedni? Szerintem ez egyébként egy elég érdekes kérdés, már csak azért is, mert én tettem fel. ^^ Na de komolyan... érvek pro és kontra: ez az egyik legőszintébb módja annak, hogy szereted, divatos, és jelzed mindenkinek, hogy igen, ő a te szerelmed, és fel mered vállalni, mert bízol benne, és vele akarod leélni az életed... hiszen ez egy kiabálás a világ felé, hogy te annak a valakinek szentelted magad és a jövődet a kezébe adtad, és imádni fogod örökkön örökké... csakhogy ez változhat ám! Mi lesz, ha nem fog tetszeni neki a tetkó (kiakadnék, ha Gábor magára tetováltatná a nevem, még jó hogy nem bírja a bőre a tintát szegénykémnek), sittes cuccnak tartja az ilyet, mert legyünk őszinték, nem hatnak nevetségesnek a hatvanas évek börtöntetkóit idéző "MARI" vagy "JÓZSI" feliratok egy testen? Főleg ha az giccses és elbaszott szívecskébe van belevarrva. Arról már nem is szólva, hogy mi van akkor, ha a tetoválás után egy héttel az illető egyszercsak megismer egy másikat, és idővel rájön, hogy hiába íratta magába a jelenlegi kedvese nevét, az már nem fog sokáig tartani... vagy épp az, hogy hogy fogja kimagyarázni majd egy harmincöt éves családapa a gyerekeinek magát, amikor megkérdezik, hogy miért "ANCSA" van a vállára varrva, mikor az ő anyjukat Ilonának vagy Melindának hívják. Szerintem mindent összevetve... az ilyen tetoválás gáz. De azért kíváncsi vagyok a ti véleményeitekre is, mert... mert érdekel. Soha nem csináltatnék tetoválást, viszont egy szemöldökpiercingen nagyon gondolkodok.