HTML

PatkányBlog

Friss topikok

  • Patkány: Face-en megírom :) (2014.02.24. 19:53)
  • Patkány: Köszi, neked is így utólag :) (2014.02.11. 06:47) Attakúvahéttentégit :D
  • Patkány: Áh, csak pillanatnyi zavar... mint amikor megállsz egy picit megcsodálni valamit és már mész is to... (2014.01.29. 23:55)
  • Patkány: Jövő héten már nem vizsgázom :) (2014.01.29. 23:54) Áramlat
  • Patkány: Próbálom még menteni a menthetőt. Talán tényleg csak egy mély, egy bazira mély hullámvölgyben... (2013.10.21. 09:21) Sweet home.

Címkék

Ádám (5) ajándék (1) albérlet (3) állati tények és talányok (1) állatok (1) álmos (1) álom (34) alteregó (1) alterego fesztivál (1) angol (1) antiface (1) anyaság (1) árulás (2) a férfi titka (1) a szolgálólány meséje (1) ballagás (2) barátság (22) Barbie (1) bátaszéki gimi (1) beteg (3) bicikli (1) blog (1) blogszülinap (2) boldogság (109) bonyhád (1) Bonyhád (1) BOSSZÚ (5) bsb (1) búcsú (1) budapest (4) buli (35) buzik (2) Carlos (11) céges (1) cigány (1) cigi (3) család (38) Cukkerbogyó (1) cukrászda (1) D. (12) dél-korea (1) diploma (2) divat (1) düh (1) Edda (1) egriszakmunkásversen (1) egyetem (37) Élet (1) életkor (1) első hó (1) emberek (1) emo (1) én (9) Érd (3) érettségi (22) erőszak (1) esküvő (1) Észak-Korea (1) ex (1) facebook (1) fail (2) fáradt (1) Faun labirintusa (1) felvételi (2) fesztivál (2) film (5) filozófia (1) följelentés (1) fotóm (1) függőség (1) fun (4) Gábor (1) gólyabál (1) gólyatábor (2) gondolat (1) gothart (1) gothart.hu (3) gyakorlat (1) gyerek (1) gyűlölet (2) háború (1) halál (2) harag (4) házasság (1) hazugság (1) hiszti (2) hit (2) horoszkóp (1) horvátország (2) ideges (1) igazságtlanság (1) internet (1) IQ teszt (1) írás (1) Írások (1) iskola (2) Isten (1) iwiw (4) járvány (1) játék (1) jogsi (1) jókedv (1) jövő (8) K-Pax (1) kaja (1) kapcsolat (3) karácsony (3) kárpátia (1) kávé (1) kenderesitamás (1) kép (4) kérdés (3) kiégett (1) kocsma (1) kollégák (4) kolléga úr (2) kollégium (29) költözés (4) koncert (32) könyv (3) korea (1) koronavírus (1) kresz (1) labor (3) lakás (1) Lenin (1) leszbikus (1) leszokás (2) lol (1) lolácska (7) magány (5) Magyarország (3) melankólia (125) melegfölvonulás (2) morog (1) msn (2) múlt (4) munka (24) Murphy (1) myvip (1) napiszar (3) névtelen tábornok (98) novella (1) nyár (4) nyaralás (2) nyárnyitó (3) oldboy (1) olvasás (1) ősz (2) őszinteség (1) otthon (3) óvoda (1) párkapcsolat (3) pasik (5) pest (2) picsa (1) Pittbull (2) politika (1) Pollen (9) pollen rockfesztivál (3) promi (1) pujárópörkölt (1) punk (2) puruttya (1) raj (1) rammstein (1) Ramone (4) randevú (1) régen (1) régi promisok (3) reklám (2) Rémarcú (3) remény (14) részegség (2) Rózsaszín Pitbull (1) rózsaszín pittbull (2) sakk (2) Sötétvölgy (1) suli (1) szabadság (2) szakítás (7) szanalmas (1) Szekszárd (6) szekszárdi keri (29) szentkoronaradio.hu (1) szeptember (1) szerelem (243) szerenád (1) szeretet (2) szex (2) szexuális zaklatás (1) szilveszter (7) szőke (1) szoptatás (1) születésnap (1) szülinap (4) szülők (3) szüreti (4) társkeresés (3) társkereső (1) tavasz (1) tél (1) természet (1) terv (1) tervek (1) Tesco (1) Tesócim (4) tesóm (5) teszt (2) tetoválás (1) tisztelet (1) titok (1) továbbtanulás (19) tv (2) udvarlás (1) újrakezdés (1) új srác (7) Ünnepek (2) úszó (1) úszóbajnok (1) utazás (1) vád (1) vágyak (1) válás (1) vallás (2) változás (1) vásárlás (2) vélemény (1) vers (4) vicc (1) videó (11) vihar (1) világvége (1) youtube (1) zaklatás (1) zene (11) zmne (2) zöldszemű (11) zoli (170) Zug (1) Címkefelhő

Falak

Patkááány 2015.12.28. 22:36

Rendben lezajlott a karácsony, nem volt semmi gáz vagy gebasz... igaz, hogy idén valahogy nem is volt karácsonyi hangulatom egy deka se, még annyira se, hogy törjem magam érte. Nem csináltam sütit, nem füstöltem tele a lakást fahéjjal, még az adventi koszorút se vettem elő. Egyedül akkor érintett meg egy kicsit az egész szelleme, amikor 21-én D-vel elmentünk Szentendrére a Karácsonyházba, valahogy sokkal kellemesebb volt, mint az agyonzsúfolt és csicsázott pesti karácsonyi vásár... ott úgy éreztem, az arcomba tartanak egy hangosbeszélőt, és beleordítják, hogy fogyasszak, költekezzek, herdáljak... mintha nagyon volna miből, azokat az árakat nem az én tárcámhoz szabták, és egyébként is, tömeg, vadkapitalizmus, turisták lehúzása... egynek csecse volt megnézni, de igazából ennyi. Sokkal többet jelentett, hogy biztonságban érezhettem magam arra a néhány napra, amit D-vel tölthettem. Nem mintha nagyon volna okom az ellenkezőjére, erősfüggetlennő soha nem fél és soha nem magányos. Erősfüggetlennő megoldja és mindig rendben van. Annyi mindent szeretnék leírni, elmondani, de csak nézem a falaimat, és azon tűnődök, mikor építettem őket ilyen magasra. Tudom, hogy így vagyok biztonságban, és meg tudom védeni magam, és tudok vigyázni magamra. De amikor te mondod, hogy mindig vigyázni fogsz rám, az valami sokkal mélyebb és őszintébb gondoskodás, mint amire magam felé valaha is képes lennék. Annyira hiányzol. Annyira szeretlek.
Egyébként megváltoztak körülöttem a dolgok. Vagyis inkább az emberek körülményei. Izus más, mint régebben. Oké, férjhez ment, deal. De valahogy akkor is otthonülőbb lett. Vajon bántja valami? Történt valami? Lehet valami, amit nem akar elmondani? Azt hiszem, mindenki egyedül van körülöttem. Mindenki megépítette a saját kis falait, ki-ki olyan téglákból, amilyenekből. Elhagyatottság, meg nem értettség, kívülállóság. Az ember azt hinné, a kamaszkorral együtt ezek is odalesznek, hát ezek szerint mégse. Vajon miért szeparálódunk el ennyire egymástól? Talán ezt jelenti felnőtté válni, hogy nem beszélünk már annyira őszintén egymással? Hogy nem merünk segítséget kérni? Aggódok értük. Remélem ez az aggodalom csak keddig fog tartani, amikor is végre elmegyek Évi- és Dóribiccsel piálni egy nagyot, és az alkoholban oldódó értelmem elfolyása után végre belátom, hogy megint túlreagálok dolgokat, és nincs miért parázni. Persze az se húz éppen ki a méla búvalbaszottságból, hogy a jó Isten a megmondhatója, mikor látlak újra. No de magad, uram, ha szolgád nincsen: kihúzom magam az elkeseredésből a saját hajamnál fogva is, ha kell. Hétmilliárd ember él ezen a sárgolyón, ami egyedülálló az egész általunk ismert univerzumban, majdnem nyolcszáz millió ember Európában, közel tízmillió Magyarországon, kétmillió Budapesten, harmincezer Szekszárdon, kétezer csillag látható szabad szemmel az égen. Atomok tapadnak össze és szakadnak szét, fény és hő összefügg, egyensúlyban tartja a létezést. Jól meghatározott helyünk van itt a végtelen térben és időben, nem véletlen a létezés, több milliárd éves folyamatok vezettek idáig, amiknek az elejét és a végét még csak nem is sejtjük, mégis itt vagyunk, alkotunk, rombolunk, teremtünk és pusztítunk, és ebből a hétkibebaszottmilliárd emberből itt vagyunk mi ketten. Minden végtelen vagy annak vélt skálán vagy síkon vagy térben van egy nagyon keskeny sáv vagy aprócska pont, amit valahogy mégis meg lehet határozni. Te meg én. Az élet egy csoda.

Címkék: karácsony szerelem barátság Ünnepek D.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://patkaaany.blog.hu/api/trackback/id/tr308207304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása