Pusztán elvből nem biggyesztek most ide egy idézetet a szeretetről az egyik kedvenc filmemből.A nagymonológot kihagyom, elég annyi, hogy "felvillanyoz a halvány remény is, hogy viszontláthatom Wolf-ot."
Csak kicsit össze kéne szednem magam. Mostanában nem alszok valami sokat, az ébren töltött időt igyekszem hasznosan tölteni, de kissé lemerültem. Jövő héten ugyan őszi szünet, és biztoskurvaélet, hogy délután négynél előbb egyik nap se akarok dolgozni menni*. Persze van megoldás, egy sokkal jobb alternatíva, de arra még várni kell. Ettől függetlenül jól vagyok. Sőt, kimondottan boldog.
Más. Némi görgetés és káromkodás után elolvastam a régi csetes beszélgetéseinket. Bánatos Isten. Nincs mentségem. Nem tudom, mire kerestem választ. Volt egyáltalán kérdés? Azt hiszem, mindent megbeszéltünk, amit kellett, nincs más hátra, mint előre. Nincs bennem kétség, nem bánok semmit, boldog vagyok hogy így alakult, és ha újra döntenem kéne, akkor is így döntenék. Mintha törvényszerű lett volna, vagy mi. Nem tudom, hogy olvasod-e ezt valamikor, egyáltalán miért írom le ide nyilvánosan (a privát bejegyzéseimet úgyse látja senki), de ha mégis, szeretném, hogy tudd.
*De.
Kísértet
2015.10.20. 11:15
Címkék: szerelem boldogság
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://patkaaany.blog.hu/api/trackback/id/tr938000541
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.