PatkányBlog

Valahogy mintha kezdene szétcsúszni az életem, elveszteném az irányítást minden fölött. Sokszor bejönnek olyan dolgok, amiktől addig tartottam. Egyébként Anglia szép és izgalmas volt, csak rengeteg katedrálist néztünk, ami a negyedik meg ötödik alkalommal már annyira nem fun. Itthon utána Tábornokkal jól összevesztem, azóta se beszélünk egymással, Zolival volt mit megdumálni, de az szerencsére sikerült. Érdekes, hogy az a kis ringyó excsaja ugyanazokat a taktikákat alkalmazza, amiket anno én is. Kíváncsi vagyok, mikor veti be a gyereket. Tutira meg fogja lépni. Na mindegy. Tegnap istentelenül berúgtam, hát nem vagyok rá büszke. De valahol jólesett, viszont túllőttem a célon, és nem tudom hogy kinek miket és milyen hangosan mondtam. Meg néha álmodok furcsákat, de annyira nem baljóslatúak. Sokmindent el szeretnék mondani, de valahogy nem tudom, hogy kinek... néha haza akarok cuccolni végleg, máskor ott maradni Budapesten. Most épp ott tartok, hogy nem tudok semmit. Persze a helyzet egyáltalán nem katasztrofális, csak úgy nem is tudom... és most face-en rámírt Tábornok. Több mint egy hete nem beszéltünk. Kíváncsi vagyok, mit akarhat... áááááááááá geci besírok!!! :D Nem akarja hogy azt higgyem hogy nem érdeklem őt, hiányzok neki, stb... beszarááás! :D Napi fun megvan.