Majdnem elkövettem életem egyik legnagyobb hülyeségét. Névtelen Tábornok most biztosan csalódott*, és haragszik rám, de volt időm gondolkodni, és rájöttem, hogy nekem akkor is csak Zoli kell, ha beleszakadok is.
Egyébként ma találkoztam szüleimmel a WestEndben, tök jó volt, bár Tesóm hiányzott... kajáltunk, boltokat nézegettünk, és olyan, de olyan meghitt volt mindent! Nem akartam hogy hazamenjenek, vagy ha már minden áron, akkor vigyenek haza engem is, de hát a kötelesség az kötelesség, és mindjárt vizsgaidőSUCK. Pénteken úgyis hazarongyolok, szombaton BorzAlom Sióagárdon... és közeleg a karácsony. Most hihetetlen béke és boldogság tölt el. :)
*ha jól értem, beindult most nála a férfihiszti.
