PatkányBlog

Nagyon életszerű álmom volt. Suliban voltam, ahol tök jól éreztem magam a többiekkel, aztán visszamentem a kollégiumba, és Dominika ágyán ülve Zolival msn-eztem. Föltűnt, hogy furcsán viselkedik, ezért megkérdeztem, hogy mi ez az egész... ő szakítani akar. Mert én sokat iszok, sokat hisztizek. Érdekes módon nem éreztem különösebb csalódottságot vagy dühöt, csak írtam neki, hogy mekkora egy gyáva féreg, hogy nem képes a szemembe mondani. Gyorsan gépeltem, mert meg akartam előzni a letiltást. Úgy éreztem, hogy átvert, kihasznált, és emiatt voltam mérges, nem azért, mert nekem már többé nem lesz Zolim. A beszélgetést megmutattam Zitának, és ő is rácsodálkozott, hogy ez mégis milyen dolog... aztán valahogy hazakeveredtem, és hogy hogyan azt nem tudom, de találkoztam Zolival, és számonkértem tőle ezt a szakítósdit. Valami faluban voltunk, naplemente után nem sokkal, gondolom Sióagárdon. Nézett rám furcsán, hogy én miről beszélek, ő nem írt ilyet, biztosan csak álmodtam. Viszont Zita is látta, és megerősített... igen, megtörtént... és akkor fölébredtem. Tegnap mondjuk volt Zolival egy furcsa beszélgetésünk... két órát lógtunk együtt, de percenként föltettem magamban a kérdést, hogy miért nem maradtam Budapesten... na mindegy. Búcsúzáskor kivételesen ki tudta mondani, hogy szeret, nagyon, elhiszem-e? Mély hallgatás, na most erre mit mondjak? Neki is kínos lehetett a csönd, mert hozzátette, hogy őszintén... belőlem meg kibukott, hogy nem. Aztán jött tőle az én-tudom-hogy-milyen-vagyok-lehetnék-jobb-is szokásos szöveg. A legjobb (legrosszabb?) hogy tényleg fölsorolta azokat a tulajdonságait, amik bosszantanak vagy lehangolnak benne. Mikor egy haver szó nélkül, csak úgy, spontán megölel, őt kb. kérni kell rá. Valahogy neki minden fontosabb, mint én. Hibáztathatom ezért? Van hozzá jogom? Itt hagytam egyedül, de ő is megtette volna. Na mindegy. Szeretem a magam kis primitív módján, de az álmomban azt nem értem, hogy tényleg nem rázott meg olyan mélyen a szakítás, vagy csak próbáltam elfolytani? Nem, nem akarok ezen gondolkodni.