Lehet, hogy már vége. Ma talán elveszett belőle valami, ami számomra nagyon sokat jelentett. Ha legközelebb meglátom, talán sírógörcsöt kapok, és akadozva fogom kérdezni, hogy miért, miért, miért? Miért kellett megtennie? Hányszor kértem szépen, hogy ne! De lehet, hogy késő. Bár akkor szerintem azért csak fölhívott volna. Nem tudom, de félek. Igazából "csak" arról van szó, hogy levágatta-e azt a gyönyörű, hosszú, selyemszálú haját, amiért kb. anno beleszerettem, és aminél csodálatosabbat még a világon nem láttam, leszámítva a többi csodálatos hajzatot, de akkor is... amúgy minden oké. Pénteken Tesómmal meg Evelynnel már megint diszkóban voltam, pedig mindig megfogadom, hogy soha többé. Bazira nem az én világom, hiába volt bennem nemtommármennyi vodka. Nem mondom, hogy rossz, csak... nem nekem való. Tegnap Zolit három menetből kétszer elvertem sakkban, az elsőt csak azért nyerte meg, mert hiányzott egy parasztja, amit kétszázassal pótolt, és ez elég sokszor megzavart. Ennyi gond legyen. :) Előtte még lenéztünk Tolnára a Kiscsillagra, de esett az eső, és naná, hogy szabadtéri volt a cucc, nem téma, tényleg... kb. húsz perc után hazajöttünk, új Zug, elég ratyi, persze éjfélkor zárás... valamiért olyan volt minden, mint az elején. Mikor hosszú évek után újra szóba álltunk egymással. A szemébe néztem, és nem tudtam megállni, hogy ne mosolyogjak. Hogy hihettem, hogy nem szeretem már! Én hülye! Hosszú hajjal, vagy röviddel, vagy akár kopaszon is, ő nekem ZOLI, a szerelem, a józanabbik felem, még ha néha ki is borít, vagy túlzottan fölveszem a hülyeségeit... szóval értitek. Ma amúgy filmeztünk Tesómmal egy csomót. Árnykép, ez jó volt, bár kár, hogy tudtam a végét, mert Iza elmesélte még régebben. Én ugyanis nem hittem volna, hogy rászánom magam egy újabb keleti jellegű horrorfilmre. Aztán egy Csodakavics című gyerekmatiné (amolyan nekem való film), és most kiskorom nagy kedvence: Legenda, 1985-ből, Tom Cruise-zal meg valami bamba tyúkkal. Ja, kedden szorítsatok, akkor dől el, hogy kaphatok-e továbbra is családi pótlékot! :) Egyébként marhanagy hülyeséget álmodtam. Egyik barátnőm valamivel fölbaszta az agyam, és nekiestem, üvöltöttem, hogy "te szemét kurva, most megdöglesz", és nem hagyta magát, visszaütött, amire még jobban bedühödtem, és álmomban szépen végigverekedtem az éjszakát. Meg valami boltba is bementem kukoricakonzervet (mi a tosznak?!) venni, de már zárva volt... a sötétből valaki sárgán izzó szemekkel nézett rám, és nem tudtam, hogy most ő fél tőlem, vagy én tőle... aztán valami kastélyban üldöztem tovább barátnőmet, és valamiért az a sejtésem volt, hogy rámászott Zolira, vagy ilyesmi... régen, hat évvel ezelőtt jártak... vagy két hétig... :D De tudjátok mit? Jó volt verekedni! :)
Flashback
2010.08.30. 00:38
Címkék: film álom szerelem remény sakk zoli
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://patkaaany.blog.hu/api/trackback/id/tr696149229
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.