Édesszüléim leléptek három napra, szóval most viszonylag pihi meg lazulás van. A labit már kitakarítottam, csak a lakás van vissza. Ja, és megyek Kárpátiára, Zoli jóvoltából. Holnap ő az én jóvoltomból jön Zugba azokra a hogyhívjákokra. Már várom mindkettőt, ideje volna már bulizni! Az elmúlt hetekben, talán hónapokban kissé elvágtam magam a külvilágtól, ami talán bizonyos szempontokból nem is gond, hiszen mostanában valahogy nagyon megszaporodtak a titkok, és néha már tényleg úgy éreztem, mintha a Lila Akác közben kotkodácsoltam volna a többi tyúkkal. Viszont ami jó: Zoli azt mondta, hogy ha ki is megy külföldre, nagy valószínűséggel csak a nyáron, és még ez se biztos (mármint hogy kimegy). Nem tudom, hogy hosszú távon melyik a jobb: mert ott kint tényleg meg tudná alapozni a jövőjét, viszont a jó ég tudja, hogy velünk mi lenne. Ha nem megy ki, akkor tutibiztos, hogy együtt maradunk, gondolom idővel összeköltözünk, meg ilyesmik (tervezni azt kurvára tudunk), csak hát akkor gyakorlatilag a nulláról indulunk. Igazából ha velem van, bármire képes vagyok, szóval szívesen elmegyek dolgozni suli mellett, ha lesz rá mód, ha azon múlik, hogy együtt lehessünk. Ja, közleményem is van: április másodikára (ez egy pénteki nap) régi Promis találkozó van szervezve! Szóval aki régi Promis(nak érzi magát), azt szeretettel meg szesszel várjuk asszonyostul-emberestül! További részletekért Varga Virágot kell kérdezni, vagy ha még megtudok valamit, kiírom ide vagy iwiw-re! Hehh, most jutott eszembe, hogy tegnap voltam Pakson megnézni az atomerőművet. Kurvára nem hozott lázba... a látogatóközpont még egész jó volt, de a tényleges erőmű azzal a rengeteg, villanyfénnyel megvilágított csővel, a böhömnagy turbinákkal és mindenféle vasszerkezettel számomra dögunalmas volt. A végére ráadásul elég éhes is lettem, alig vártam, hogy hazaérjek. Itthon Iza azzal fogadott, hogy Csubi szakított vele, bár elég természetellenes volt a dolog, Csubi ugyanis szemtől szembe megmondta neki. Ez nem rá vall, khm. Amikor mi "jártunk", az abból állt, hogy egyszer összejöttünk, aztán egyszer véletlenül összefutottunk, és az összejövés után négy héttel hallottam, hogy összejött rockmaratonon Zsiráffal. Jórendben. A poén az, hogy Zsiritől hasonló módon vált el, szóval ja... méghogy kutyából nem lesz szalonna! Na mindegy, ennyit róla. Este Zolival fölmentünk Tekébe, a hét fizikafaktosból hárman ott voltak (köztük én), és elég furcsa volt... ennyire kicsi ez a város? Na persze, hülye kérdés, két forint... nem gond. Azért minden esetre táplálok bizonyos reményekez ezzel a hétvégével kapcsolatban. Tessék szorítani, és vagy ma jönni Kárpátaljára, vagy holnap Zugba! :)