Ezentúl megpróbálok kevesebb hülyeséget írni. Végülis a magánéletemet le tudom rendezni a kis rajzos füzetkémbe, meg még ide-oda. Őszintén szólva kurvára fontolgatom, hogy felhagyok (legalábbis egy időre) a blogolással. Úgy egyébként nagy vonalakban minden oké. Suli megy, családot még viselem, barátok elvannak, ellenségek is, Zolival is minden változatlan. Hamarosan Eger után IV-et fogunk írni Izával. Ez egy régi szakmunkásverseny miatt van, ami életünk egyik legjobb és legtöbbet emlegetett eseménye a mai napig. És most szerdán és csütörtökön lesz az évfordulója annak a sok mászkálásnak, az ittasan vezető tanaraknak, a nimfós srácnak, Punknak, a létező legromantikusabb búcsúnak, a hányáson csúszkáló srác kiröhögésének, a vécére meneküléseknek, és annak a rengeteg nevetésnek. Azért a másfél nap plusz egy éjszakáért megérte szakmunkástanulónak lenni annyi évig. Na mindegy. Hétvégén be kéne rúgni ennek tiszteletére, de ha Zoli is ott lesz, akkor nem. Az nem járja, hogy én döntöm magamba a szeszt, ő meg egy kortyot se, mert vezet, vagy alig valamennyit, mert egyébként se egy nagy piás. Arról nem is szólva, hogy ha nekiállna dőlni belőlem a szó Egerrel kapcsolatban, talán kikotyognék olyan dolgokat is, amit pedig nem kéne. Na mindegy.
Ja, és akikre vonatkozik: kéretik nem elfejelteni az április másodikai régi Promis találkozó! Amint lesznek részletek, közlöm őket!